Napjaink egyik legismertebb magyar történésze, Szakály Sándor az utóbbi évek során több olyan gyűjteményes kötettel örvendeztette meg olvasóit, amelyben kiterjedt történetírói és publicisztikai munkásságának termését foglalta össze. Legújabb könyve, a Talpraállás Trianon után azonban nemcsak annak a krónikája, hogy miként ment végbe hazánk konszolidációja az első világháborús szétesés, a trianoni országcsonkítás után, hanem annak is, hogyan épült fel a Széchenyi-díjjal kitüntetett történészprofesszor 2019-es, rendkívül súlyos hasnyálmirigy-gyulladásából. A Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára kétszázhuszonhat napot töltött kórházban, ahonnan harmincnégy kilót veszítve került ki – ám a betegsége nem törte meg, hanem szavai szerint a „régi ember új testben” lett. A mű elején közzétett interjúkból képet kaphatunk azon orvosok és ápolók heroikus küzdelméről, valamint a szerető és féltő társ, Éva gondoskodásáról, akik nélkül a kiadványban szereplő írások sohasem születhettek volna meg.
A szerző síkra száll amellett, hogy nem helyénvaló 21. századi normák, szemlélet és ismeretanyag mentén megítélni a régmúlt korok eseményeit vagy embereit”
A munka nagyobb részét a hazánk 1918 és 1945 közötti történelmére koncentráló nyilatkozatok, esszék és tanulmányok teszik ki. Ezekben a hadtörténész szerző főképpen hadtörténeti kérdéseket taglal. Az értekezésekből megismerhetővé válik az olvasó számára Ausztria–Magyarország katonai összeomlása, Horthy Miklós útja az Osztrák–Magyar Monarchia hadiflottájának éléről a kormányzói tisztségig, és Horthy Miklóshoz kapcsolódóan elmélyíthetjük ismereteinket az általa vezetett Magyar Nemzeti Hadsereg létrejöttére és első éveire vonatkozóan is. Betekintést nyerhetünk továbbá abba a folyamatba, amelynek végén a Nemzeti Hadseregből Magyar Királyi Honvédség lett. A hadtörténelmi áttekintés két lexikonszerű dolgozattal zárul, amely a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, illetve annak II. Főcsoportja, majd jogutód intézményei parancsnokainak életrajzi adattárát foglalja magában.
A világ legősibb, ma is tömegesen beszélt nyelvét, hangsúlyait, rejtett üzeneteit több mint kétezer éve nem érti a Nyugat. A „nagy nyelvi fal” egyszerre járul hozzá Kína mai sikeréhez és rejtelmességéhez. Hogyan állították ezt az archaikus kódot a kínai modernizáció szolgálatába?
Szép summa üti a markát annak a német személynek, aki a Facebook használatával jelentkezett be egy oldalra: az EU Bírósága a GDPR megsértése miatt marasztalta el a Bizottságot.
A történész szerint a fejedelem hozott egymásnak ellentmondó döntéseket, de mindig a realitásokhoz alkalmazkodva: képes volt nagyívű terveiről lemondani, ám az adott körülményeket országa számára maximálisan kihasználni.
Külföldön biztonságos menedéknek hitték Magyarországot, nem számoltak a német megszállással, ugyanakkor egész világhálózat végezte a zsidómentést hazánkban is – derült ki.
Szokatlan, hogy más országok NATO-nagykövetei vitatott atlaszt kapnak, amelyben ugyan Nagy-Magyarország nem szerepel kifejezetten, de a térképek és a kísérő szövegek vitatottak.